Jó kérdés, valóban.
De miért?!?!?!?!?!?
CSAK.
Ha nem lenne akut szófosásom, ennyiben el is intézném. De szerencsére van, sosem kezeltettem, úgyhogy kifejtem bővebben is.
A fenti kérdés mintegy 3 hónapja hangzott el először, a nappalink közepén, több kiló gyerekvisítás és két üveg sör között. Apósom – joviális mosollyal rejtegetve döbbenetét – úriemberhez méltó finomsággal toldotta meg a kérdést az első ?!-vel.
Pár nappal később anyósom is csatlakozott a sormintához a maradék ?!?!?!?!?-val.
- Döbbenetük oka: márciusban egy hónapig nem tudunk hozzájuk látogatóba menni.
- Nem-menetel oka: egy hónapig Olaszország egy eldugott kisvárosában fogunk lakni.
- Saját döbbenetünk oka: egyébként is havonta szoktunk látogatni...
Hamar levettük, hogy hiába minden észérv, itt bizony kőkemény lélektani sokk történt. Megbeszélés tehát kizárva, innentől elég lesz a készülődésre, szervezésre koncentrálnunk.
A főbb dolgokban szerencsére hamar egyetértettünk:
- Utazók száma: 2 fő tiszti kar, 2 fő legénység, 1 kutya, 1 aprócska harci jármű (callsign: Izsák)
- Utazás időtartama: 1 hónap
Innentől csak az aprómunka maradt, amit a fennmaradó 3 hónapban bizonyára könnyedén el tudunk intézni.
Ja, és hogy miért is megyünk egy hónapra Olaszországba?
Csak...
