Az előző rész tartalmából:
Atyaég, ez nem igaz... Megyünk?
Megyünk! Hova?
Hát... Brnoba!

Június 30-án reggel három markos rakodó segítségével elhagytuk budapesti otthonunkat, majd pár óra autózás után megéreztünk Brno központ közeli, csendes, fás, parkos, sörözős-éttermes, gyönyörű környéken lévő hatalmas, kényelmes otthonunkba.

Hollywoodi álom a Špilberk tövében? A Tökéletes Hely, ahol klobasából van fonva a knedlík?

Jópárszor hallottam már ezt a közhelyszámba menő, kérdésnek álcázott kinyilatkoztatást. Hiszen elköltözni az ember kizárólag a kolbász és a mocskosul nagy gazdagság érdekében szokott (vagy mert jódolgában azt sem tudja, mi fán terem Petőfi). A téma megér pár szót, bekezdést, bejegyzést, úgyhogy lesz még kifejtés bőven.

Most azonban nekilátok a teendők történelmi listájának: megpróbálom kifejteni a hogyant – s szelíden elcsöpögetem közöttük a miértet.

A 22-es listája

Naszóval, anya, az úúúgy vooolt, hogy akkor most mijafenét is kell csinálni?!

Szerencsére a netet már feltalálták, nem mi vagyunk az egyetlen határátlépők, sok infót lehet találni.

Legalábbis ezt hittem az elején.

Aztán hamar kiderült, hogy a szépen összegyűjtött, színes, szagos leírások csak a német/angol/osztrák munkavállalás eseteire használhatók. Általános, mindenre és mindenkire vonatkozó infót ezer helyről kellett összegereblyézni. Az ügyünkön az sem sokat lendített (annál inkább a vérnyomásomon), hogy a hivatalos állami oldalakon többféle, időnként ellentmondó, időnkét lejárt infó található. Az egyéb weboldalak 95%-a ugyanezeket a leírásokat veszi át, saját cikknek álcázva – még az eredetileg használt ügyvédi bikkfanyelvet sem próbálják érthetőre átírni.

A hivatalok kedvenc információforrásai, az ún. "22-es csapdája" hivatkozások és telefonok pedig végképp megtörik a gyengéket.

Kedvencünk talán az a telefonos túra volt, amikor Manó öt darab hivatal egymásra mutogatás utáni hívogatása után visszakerült az elsőhöz, majd megtudta, hogy egyetlen állami hivatal sem tudja a választ az adott kérdésre. A halkan elrebegett "szerintem így van, de nehogy megmondja, hogy én voltam"  típusú válaszok után ezt a kérdést hanyagul kipipáltnak vettük, lévén ha az állam sem tudja, mit kell tenni, akkor mi ugyan honnan tudnánk? (Kíváncsi lennék, ilyen esetben hogyan tudnának megbüntetni, hiszen egységes álláspont sincs arról, mit ronthattunk el.)

Így visszaemlékezve talán ez volt a legnehezebb rész: minden egyes információt leellenőrizni, igaz-e, ha igen, hány százalékban, és mi az, ami még valószínűleg kimaradt. S még így is sikerült most februárban belefutnom egy jókora aknába, amit úgy hívnak: adó-jóváírás. (Illetve danové přiznáni, hiszen már itt, Csehországban kellett kérnem. De ez még sok-sok bejegyzéssel odébb van.)

Tudom, mit tettél tavaly, lányom

Sacc per kábé egy, másfél hónap alatt összeszedtük azokat a hivatalos teendőket, amelyeket Magyarországon kell elintézni, úgyismint (figyelem, koherens összefoglaló lista következik!):

Magyarságtudatunk felfüggesztésének módját eldönteni: ideiglenes vagy végleges

• Végleges: elveszítjük az állandó lakcímünket, és vele lakcímkártyánkat (illetve a cím helyén "külföldi cím" szerepel majd).
  Mivel állandó magyra lakcímre szükség lehet, ha magyar pénzügyi intézetekkel, mobiltelefon-szolgáltatókkal akarunk ügyeket intézni, a véglegességgel csak óvatosan... Magyar állandó lakcím híján érdemes lesz a külföldi országban szereznünk egyet, mivel egyes ügyekhez meg kell adni. Külföldön állandó lakcímet szerezni azonban nem biztos, hogy egyszerű. (Csehországban pl. csak öt év ideiglenes ottlét után lehetséges.)
• Ideiglenes: kimész, oszt kész. Nem kötelező bejelenteni, ahogy azt sem, ha visszajössz. Megmarad az állandó lakcímed is.

Állami intézményeknek bejelentést tenni – vagy nem

• NAV felé: nem kötelező. A NAV honlapján az szerepel, hogy ilyenkor kérhetünk soron kívüli adómegállapttást, vagyis kvázi lezárjuk az adóévet a kiköltözés időpontjától.
  Amiről nem szól az ének: kiköltözés után a fizetésed után kint adózol. De MINDEN MÁS ESETBEN magyar adózónak számítasz, és a magyar szabályok szerint kell(ene) adóznod utána. Beleértve a kinti folyószámla-kamatot, megtakarításokat, stb... Így aztán adó-visszatérítást is macerás igényelni, hiába jár.
  Hogy ezt elkerüld, érdemes tax domicile-t kérned az adott adóévre, amivel bizonyíthatod, hogy ott és akkor külföldön éltél és dolgoztál. Ezt azonban minden adóévre külön igényelni kell! (Értelemszerűen utólag, még az adóbevallások elkészülte előtt.)
  
  
• TB felé: kötelező, hacsak nem akarsz 10 év múlva pár milliós büntetést fizetni az elmaradt járulékok (vagy már ez is adó?) után.
  A kijelelentkezés elvileg mehet online, Ügyfélkapus regisztrációval, de:
  • az EU-s egészségbiztosítási kártyát mindenképpen le kell adni kijelentkezéskor,
  • ha leadod, semmiféle orvosi biztosításod nem lesz külföldön.

Úgyhogy érdemes először kiköltözni, munkát találni, TB-t elkezdeni fizetni, és ha megvan az ottani egészségbiztosítás, ezen leírás alapján levélben visszaküldeni az EU-s kártyát, egy nyilatkozatot, hogy hányszor használtuk külföldön, és a lemondó nyilatkozatot. A levél címzettje (figyelem, bikkfanyelv következik!) a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatala, illetve – Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatala (Teve utca).

FONTOS: az, hogy ki mikor és hogyan jogosult TB-re (orvosi ellátásra), az adott ország szabályai alapján dől el. Pl. Csehországban ha az egyik szülőnek van biztosítása, a kiskorú gyermekei és a velük otthonmaradó, őket nevelő anya is automatikusan biztosítottá válik. Érdemes előre megkérdezni, szíved országában mik a szabályok.

• Gyámügy: ha gyereked van, kötelező, hacsak nem akarod, hogy a karib-tengeri üdülőd kapujában ismeretlen gyámügyesek kopogtassanak, majd huss, elvigyék a gyereked.
  • A területi jegyzőt kell értesíteni a kiköltözés tényéről, idejéről (mindkét szülő által aláírt nyilatkozattal). Óvodás gyerek esetén a külföldi óvodától hivatalos látogatási igazolást kell kérni, és csatolni. Gondolom, ugyanez a helyzet iskolás gyerekeknél is.
  • A cél az, hogy igazolni tudjuk, a magyar jogrendben meglévő kötelező elemeket külföldön is megkapja a gyerek. Ami akkor ciki, ha az adott országban nincs pl. óvoda...
  • ...ez esetben a gyerek ötéves koráig felmentés kérhető a jegyzőnél, amihez szükséges a védőnő és a magyar óvoda véleményezése is.
  • Ehhez természetesen gyorsan kell keresni egy külföldi óvodát is.
    Kiutazás előtt ez persze jóval nehezebb, cserébe nem zajgat a gyámügy, ha a védőnő egy napon senkit nem lel a régi lakásotokban.

Online kommunikációra átállni

• Ezzel párhuzamosan érdemes teljesen átállni emailre. A legtöbb szolgáltatónál van lehetőség e-számlára váltani - tedd meg! Így emailben értesítenek akkor is, ha valami gebasz történt a számláiddal.
• A későbbi hivatalos ügyintézéshez pedig hatalmas segítség az Ügyfélkapu – ha még nem regisztráltál, ideje elkezdeni, mivel ehhez személyes megjelenés is szükséges egy Kormányablaknál. Ezután pár ügyet online is tudsz kezelni, habár a legtöbb esetben csak online tudsz időpontot foglalni. Külföldről ez is nagy segítség.
• Sokáig nem ismertem, de szintén jól jöhet az Ügyintézés szabadon fantázianevű portál, ez intézi egyrészt az állami hivatalos levelezést, valamint rengeteg családi, autóval kapcsolatos, iratokkal kapcsolatos, stb. ügyet lehet itt eletronikusan intézni, vagy legalábbis elindítani.

Általános alapelvek EU-n belül

• Adózás: alapelv az egyszeres adózás, csak egy országban kell adózni. Az, hogy melyikben, többnyire az állandó lakóhely szerint dől el, ha az nem elégséges, számít a munkahely helye, gyerekek-feleség tartózkodási helye, melyik országban töltesz több időt. A fizetés valószínűleg ott adózik, ahol a munkahelyed van (feltéve, hogy ott is laksz), minden másra ott a tax domicile.
  
• Egészségbiztosítás: EU-n belül egyszerre csak egy országban fizetheted, s onnan kapsz majd EU-s TB-kártyát, amivel EU-n belül bárhol jogosult vagy ellátásra.

FONTOS: amennyiben egy országban létezik vizitdíj vagy efféle (bizony-bizony, van, ahol nem csináltak belőle populista-demagóg politikai kérdést...), azt az EU-s kártya birtokában is ugyanúgy meg kell fizetni, ahogyan az ottani állampolgároknak.

• Családtámogatás: az alapelv az, hogy ami és amennyi egyik országban jár, azt kell kapnod a másikban is, amennyiben jogosult vagy rá. Nem járhatsz rosszabbul egy másik EU-s országba költözve, mint amire Magyarországon jogosult vagy.
  Igen ám, csakhogy a támogatások formája nagyon eltérő a tagállamokban, más a támogatások összege, a támogatási időszak, vagy akár egyes támogatások nem is léteznek.
  Ha teljesen kint élsz és dolgozol, elvileg a kinti juttatásokat kell kapnod, de nem tisztázott, mi van, ha az adott juttatás nem elérhető az adott helyen. Ez az a terület, amire egyetlen magyar hivatal, sem pedig a felkért családtámogatási cégek nem tudtak válaszolni.

Ééés kész!

Mindez kész? Szuper! A kiköltözés felé még nem igazán tettél semmit, de legalább nem is akadályoz meg semmi a Nagy Álom, a Hollywoodi Csillogás, vagy akár a Kolbászból Font Kerítés elérésében.

A következő részekben vagy a lista következő elemeit fogom ízekre szedni, vagy nem.